Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 80 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-80
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sebesi Karen Attila

2001. november 2.

Feszült a légkör a kolozsvári Állami Magyar Színházban. A vezetőség és a beosztottak közötti munkaviszonyt megelégelve, több színész is távozott a társulattól. Madarász Loránd színész elmondta: a társulat tagjait ért sorozatos igazságtalanságok miatt 2001-ben létrehozták az új szakszervezetet. A szakszervezet elnöke Hatházi András lett, alelnöke Madarász Loránd. Toma Gábor igazgató színházellenes tevékenységnek minősítette a szakszervezet megalakítását, talán ez is egyik oka annak, hogy idén júniusban Hatházi András, a szakszervezet elnöke távozott a társulattól. András Loránd, Palocsay Kata, Szabó Jenő, Rekita Rozália és Jancsó Miklósnak nem újították meg a szerződését. Bandó Zsolt Temesvárra szerződött, Sebesi Karen Attila pedig 1990-ben önszántából távozott a színháztól. Megdöbbentő, hogy az igazgató nem is szólt az előzetes szerződéstárgyaláson, hogy kivel milyen szándéka van. Jancsó Miklóst és Rekita Rozáliát azért távolította el, mert belső ellenzéknek tartotta őket. Tompa a szabad véleménynyilvántást nem tudta elfogadni. Megdöbbentő a román sajtóban megjelent nyilatkozata, hogy a színházat bíráló színészek fasiszták, szélsőségesek. Tompa Gábor igazgató kijelentette: csak annak újítja meg szerződését, aki legalább egy darabban játszik, közben a szerepeket kizárólag ő osztja ki. Csökken a színház látogatottsága, annak ellenére, hogy a lapok szerint telt házzal játszottak. Az 1993-1994-es évadban a harmincezer nézőből lemorzsolódott ötezer, a következő évadban újabb nyolcezer, és bérlők száma 3099-ről 571-re esett. Ez már komoly figyelmeztetés volt: át kellett volna gondolni a műsorpolitikát, de ez sajnos nem történt meg. /Makkay József: A spektákulum árnyoldalai Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./ Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója a személyét ért vádakkal kapcsolatban kifejtette: avatatlanokkal nem akar vitába szállni. A lapokban megjelentek nem szakértői vélemények. Szerinte az elmúlt évadban gyarapodott a színházba járó közönség. A Magyar Opera igazgatójával kapcsolatos ellentétéről: sokszor próbálkozott baráti szóval, később írásbeli kéréssel, de nem használt, ezért kénytelen volt hivatalossá tenni kéréseit. Arra a megállapításra, hogy súlyos nézeteltérések vannak az igazgató és több színész között, Tompa válasza: munkaszerződés-felbontás nem történt, mindenkinek egyéves szerződése van. Négy-öt színész esetében nem hosszabbította meg a szerződést, mert az elkövetkező év műsortervében nem lett volna feladatuk. Voltak olyanok, akik távoztak az intézménytől, de Tompa szerint nem konfliktus miatt. "Magam részéről veszélyesnek tartom, hogy nemzetellenesnek minősítenek olyan műsorpolitikát, amelyben szinte kizárólag remekművek szerepelnek. Olyan szerzők nemzetellenesek, mint Madách, Katona József, Örkény István, Spiró György. Néhányat a sajtóban nem eléggé magyarnak tituláltak. Van továbbá Shakespeare, Bulgakov, Pirandello, Moliere, Ionesco, Mrozek, Szép Ernő... Lehet ezeket nemzetellenesnek nevezni? Nagyon veszélyes gondolatok, ami már antiszemitizmus és nacionalizmus." /Makkay József: A színház a magas kultúrára való nevelés eszköze. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2001. november 6.

Dénes László összefoglalta a kolozsvári színházi vitát. Jancsó Miklós színművész, közíró, főiskolai tanár október 20-án egy szatirikus írást tett közzé a Szabadság című kolozsvári napilapban Moszkva téri színház címmel. Ebben egyebek mellett a következőket írta: "A 2000-2001-es évad végén a Kolozsvári Állami Magyar Színházban egyrészt a költségvetés-megszorításból, másrészt mert nem jutott feladat színészeknek, színésznőknek, az éves szerződés értelmében néhányan megszabadultunk a színházi kötöttségtől. (Kirúgtak, mi? - fogalmazta meg tapintatlanul pillanatnyi helyzetünket egy jó barátom.)" Még munkanélküli segély sem jár nekik az éves szerződés értelmében. Jancsó ötlete: "Meg kellene alapítani itt a Felesleges Kolozsvári-Erdélyi Magyar Színészek Moszkva Téri Színházát." Jancsó egyfajta közönségpárti színházi modell körvonalait is vázolta. Október 25-én ugyanabban a napilapban Sebesi Karen Attila színművész Tisztelt Jancsó Miklós, kedves alapító komám! címmel reagált a "Moszkva téri színház" megalapításának ötletére, kiegészítő javaslatokkal járulva hozzá e virtuális teátrum Jancsó által vázolt modelljéhez, leszögezve: nem másutt, hanem igenis a kincses városban kell új színházat alapítani, mégpedig annak az intézménynek az átalakításával, megújításával, amely ma Kolozsvári Állami Magyar Színház néven működik, közpénzen. - Sebesi Karen Attila ennél is tovább menve felhívást fogalmazott meg és juttatott el a sajtóhoz október 25-én, közvitát kezdeményezve a kolozsvári színháznál uralkodó állapotokról. A felhívás még meg sem jelenhetett, másnap, október 26-án már megszületett egy közlemény, amely a kezdeményezést a teátrum nevében elveti. Dénes közzétette a két dokumentumot. Megjegyezte, hogy a kolozsvári színház nem jön vendégszereplésre az erdélyi nagyvárosokba, pedig erre szükség lenne. A kolozsvári színház "művészeti vezetése" közleményéhez mellékelt egy összeállítást: A Kolozsvári Állami Magyar Színház 1990-2001 között elért hazai és nemzetközi sikerei, díjai, vendégszereplései. Dénes László megjegyezte? a kolozsvári magyar színház a vitatott és vitatható értékű bukaresti elismerések, külföldi vállveregetések, távoli vendégszereplések hajszolásával mindinkább elszakad hazai közönségétől. Amikor végre vita indulhatna, akkor egy gyakorlatilag névtelennek minősülő, ám hitelt érdemlő információk szerint kizárólag Tompa Gábor színigazgató által fogalmazott "testületi" közlemény igyekszik csírájában elfojtani a purpárlét, mondván: se kirúgott színészek, se eltompult agyú műveletlen nézőfélék, se minden lében kanál firkászok ne üssék bele az orrukat a Román Színházi Szövetség, az I. L. Caragiale Nemzeti Színházi Fesztivál stb. által díjakkal elhalmozott sétatéri teátrum dolgaiba. Dénes hangsúlyozta: Tompa színigazgató a sajtó nyilvánosságához fordulva marasztalja el a sajtónyilvánosságot, ha az a közpénzeken fenntartott állami művészeti intézmény ügyeivel foglalkozik. Simon Gábornak, a Kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatójának október 4-ei leveléből kiderült, hogy Tompa Gábor három éve hadakozik az opera ellen, eszközökben nem válogatva: a kultuszminisztériumba küldött beadványok, a kikövetelt sorozatos ellenőrzések, a szakszervezetek mozgósítása, a román sajtóban indított operaellenes kampány úgymond a konvencionálisabb fegyverek közé tartoznak. Sebesi Karen Attila azóta újabb "kezdeményezéssel" is előállt: közölte a sajtóval, bepereli a Sebesi bing Lágyen szerzőjét - a Bihari Napló szerint Tompa Gábort, a Krónika szerint a színház művészeti vezetését. A követelt sokmilliós erkölcsi kártérítésből alapítványt tesz majd a kirúgott fiatal és a mellőzött idősebb színészek megsegítésére. /Dénes László: Egy adok-kapok előzményei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./ A két dokumentum: Sebesi Karen Attila röpirata /Hogyan tovább, Állami Magyar Színház?/. Ebben Sebesi leszögezte: "A Kolozsvári Állami Magyar Színházban évek óta eluralkodott állapotok - az önző, nemzet-, közösség- és közönségellenes műsorpolitika, a mindenkori nagyérdemű véleményének semmibe vétele, tehetséges fiatal és idős színészek önkényes eltávolítása stb. - mára már nem egy társulat, egy minisztérium, egy igazgató önkényes döntései közé tartozó művelődéspolitikai arculatváltása, hanem egy államilag támogatott, közpénzekből fenntartott közösségének fájó és egyre fájóbb tényezője." A kolozsvári társulatnál tevékenykedő művész- és kisegítő személyzet megfélemlítéseknek van kitéve, munkaszerződéseküket felbonthatják. Sebesi mindenkit felszólított: "kisebbségi művelődéspolitikánk országos és megyei képviselőit, történelmi egyházaink és civil szervezeteink vezetőit, Kolozsvár színházszerető közönségét, mindenkit,"foglaljanak állást ebben az ügyben /Sebesi Karen Attila: Hogyan tovább, Állami Magyar Színház? - A másik dokumentum címe: Sebesi bing Lágyen. Közlemény. A dokumentum szerint /szerzője: Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetősége/ a kolozsvári magyar napilapban a magyar színház elleni uszító, nyomdafestéket nem tűrő írások láttak napvilágot Jancsó Miklós és Sebesi Karen Attila tollából. S. K. A. "vérlázítóan színházellenes röpiratot juttatott el magyar lapok szerkesztőségeibe, mely egy sereg rágalmat, hazugságot, valótlanságot és személyeskedést tartalmazva "össznépi" összefogásra szólít a kolozsvári társulat ellen. Felháborítónak, undorító demagógiának és kártékonynak tartjuk, hogy félművelt, dilettáns, foglalkoztatás nélküli színészecskék állandóan a nemzet, a közösség, a közönség nevében szónokoljanak, színházellenes hangulatot keltsenek, a nyilvánosság előtt olyan ocsmány és gyalázkodó hangnemben támadják intézményünket és vezetőit, mely a náci lapok vagy a sztálini kulturális forradalom hangulatát és "népellenség"-képét idézi, s mely nemzet, közösség, közönség fogalmát egyaránt bemocskolja és elsekélyteleníti." Az "említett támadásokat a színház és az egyetemes magyar kultúra európai értékei elleni "terrorakciónak" tekintjük." "Felhívjuk a közvéleményt, a sajtó és médiák képviselőit, valamint a színházunkat egyre nagyobb számban látogató közönséget, hogy ne hagyják magukat megfertőzni az ilyen gyűlöletet szító, szubkulturális produktumok által, s viseltessenek ezután is nyílt szívvel, elfogulatlanul, szeretettel és tárgyilagossággal színházunk és előadásai iránt. Aggodalmunknak adunk kifejezést, amiért ilyen fasiszta hangnemű, kultúraellenes, uszító írások mindmáig helyet kapnak a romániai magyar sajtóban." /A Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetősége: Sebesi bing Lágyen Közlemény. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./

2001. november 9.

Nov. 8-án ülésezett az Országos Audiovizuális Tanács (CNA). Megegyeztek a beígért hullámhosszok és egy tizennyolc órás intervallum kiosztásáról. A tizennyolc órából nyolcórányi sugárzási időt kapott a kolozsvári, a történelmi egyházakat tömörítő ökumenikus Agnus Rádió. Csép Sándor, a kolozsvári református egyház sajtóreferense elmondta, bár az elért sugárzási időnél többre számítottak, ez a nyolc óra is nagy előrelépést jelent. Csép hozzátette, a protestánsok mellett a katolikusok és görög katolikusok számára is fórumot jelentő rádió a magyar mellett angol és román nyelven is sugároz majd. Az Agnus Rádiót vezető Adorjáni László elmondta, a frissen született CNA-döntés mindenki számára előnytelen. "Nekünk különösen azért, mert amellett hogy osztoznunk kellett az adventista érdekeltségű Radio Sperantei-jal (a rádió szintén nyolc óra sugárzási időhöz jutott), és a kétórányi intervallumot nyert Vocea Evangheliei rádióval, le kellett mondanunk fiatalabb hallgatóinkról." Adorjáni pozitívumként értékelte, hogy a kolozsvári, illetve bukaresti rádió magyar adásai nem fedik majd az adó sugárzási idejét. Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács tagja elmondta, egész frekvenciához, tehát 24 órás sugárzási lehetőséghez jutott Kolozsváron az Antena 1 televízió rádiós része, a Radio Romantic. Az ülésen erős harc bontakozott ki a kiosztandó egész frekvenciáért az említett adó és a Sebesi Karen Attila, a Tonic Media Alapítvány elnöke által képviselt multikulturális rádióadó, a Tonic Rádió pályázata között.. Sebesi Karen Attila a döntést igazságtalannak érzi. Hozzátette, a rádióadó beindításáért harcolni fog a jövőben is. /Botházi Mária: Nyolc óra Agnus FM. Frekvenciákról döntött az Audiovizuális Tanács. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

2001. november 10.

A bukaresti Országos Audiovizuális Tanács döntése alapján, Kolozsváron, a 88,3 Khz frekvencián a református egyház Agnus rádiója napi 8 órai sugárzási időhöz jutott. A rádióban helyet kapnak a protestáns, római katolikus egyházak adásai, a görög katolikus egyház román nyelvű műsorai, valamint angol nyelvű programok is. A rádió megindítása 2002 végére várható. Az Országos Audiovizuális Tanács ugyanakkor elutasította a kolozsvári Tonic Média Alapítvány frekvenciaengedély kérését. Sebesi Karen Attila elnök elmondta, hogy a Tonic Rádió interkulturális közösségi rádióállomás lett volna. /Indul az Agnus Rádió. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2001. november 10.

Sebesi Karen Attila ismét jelentkezett. Jelezte, hogy felhívását három hazai magyar szerkesztőségnek juttatta el, ebből csupán egy közölte teljes terjedelmében. A "Sebesi bing Lágyen" címet viselő színházi nyilatkozatot, a magyar lapok közül csupán az Erdélyi Napló nov. 6-i száma hozta, viszont teljes terjedelmében közölték a bukaresti és a helyi román lapok. (A Szabadságban kivonatos ismertetése látott napvilágot) A félretájékoztatás magasiskolája: első mondatukban (vagy mondatában?) hivatkoznak két-három magyar nyelven megjelent írásra, háborognak, ocsmány és a jelenlegi konjunktúrában igen veszélyes párhuzamokkal élnek, ám sem a román újságírók, még kevésbé pedig a román olvasók nem ismerik az "alapszövegeket"! Egyik központi napilapban Tompa Gábor aláírásával jelent meg a nyilatkozat, másikban semmi nélkül, harmadikban művészeti vezetőségi "háttérrel"... Annyi viszont kiderül, hogy van Kolozsváron két "terrorista", tehetségtelen senkiházi, akiknek semmi köze a színházhoz stb. Egyre többen kifogásolják Sebesinek azt a kijelentését, hogy a kolozsvári színház jelenlegi vezetője "nemzetellenes". Ebbe kapaszkodott bele főcímben az egyik központi román lap is. Hiába próbálják rásütni egyesek az "antiszemitizmust", mert nem azt kifogásolta, hogy ki a magyarabb és ki nem, ki a magyar-zsidó vagy zsidómagyar... Tompa Gábor igazgató többször is elhatárolódott attól, hogy a civil szervezetek, az RMDSZ hivatalos terembér fejében méltón megünnepelhesse a nemzeti ünnepeket. /Sebesi Karen Attila: Amnéziás hideglelések. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2001. november 14.

A kolozsvári Törvényszék bejegyezte a Magyarörmények Romániai Szövetségét melyet hét hazai szervezet hozott létre: "Armenia" Örménymagyar Baráti Társaság, Kolozsvár; "Szentháromság" Alapítvány, Csíkszereda; Erdélyi Kárpát Egyesület, Kolozsvár; Szülőfalum Alapítvány, Ördöngösfüzes; Pro Armenia Alapítvány, Szamosújvár; Téka Művelődési Alapítvány, Szamosújvár; Örmény Alapítvány, Erzsébetváros. A szövetséget hét tagú igazgatótanács irányítja, elnöke: Sebesi Karen Attila, ügyvezető elnöke: Magyarosi Margit (EKE). Területi alelnökök: dr. Ajtony Gábor (Szentháromság Alapítvány), Calinescu Ioan (Örmény Alapítvány), Lengyel Mária (Téka Alapítvány), Kiss Ferenc (Pro Armenia Alapítvány), főtitkára pedig Raff Mária. A M.Ö.R.SZ. alapvető és általános célja az örmény hagyományok, kultúra megőrzése, terjesztése. /Bejegyezték a Magyarörmények Romániai Szövetségét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

2001. november 15.

Demény Péter a színházi vitában kifejtette, nem érti, miért nevezte Sebesi Karen Attila írásában nemzetellenesnek Tompa Gábor igazgatót. Tompa Gábor is döntött jól, és döntött rosszul. "Munkássága számomra mindenképpen fajsúlyosnak minősül" - szögezte le Demény Péter, aki Sebesi Karen Attila felhívásában Szabolcska Mihályhoz hasonló konzervativizmust érez. /Demény Péter: Újra a színházról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

2001. november 20.

Sebesi Karen Attila visszautasította Demény Péter költő, író, publicista, színikritikus stb. Újra a színházról (Szabadság, nov. 15.) című írását, emlékeztetve: Tompa Gábor jelezte (Szabadság, nov. 2./ Jancsó Miklós és S. K. A., írásairól, hogy antiszemitizmust (is) sugallnak. Valójában a Kolozsvári Zsidó Hitközség áttanulmányozta "inkriminált" írásainkat, és papírra vetette véleményezését, amelyben semmiben sem marasztalja el e két "lázadót". Sebesi Karen Attila sehol nem írt arról, hogy ki a magyar, és ki a kevésbé magyar. /Sebesi Karen Attila: A lírai publicisztika bökkenői. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2001. december 10.

Színházi vita Honnan és hová, kolozsvári magyar színház? címmel dec. 8-án vitafórumot rendezett Kolozsváron a Tonic Média Alapítvány kuratóriumának nevében Sebesi Karen Attila. Sebesi Karen Attila elmondta: az utóbbi években aggasztóan megcsappant a színházba járók száma, mindezt pedig a "rossz, káros, arrogáns vezetés, divatos szóval élve: menedzsment váltotta ki, nem pedig a színészek munkája." Szőcs István író, színikritikus a színház szerepét méltatva elmondta: a rendszerváltás előtt a romániai magyar társadalom temetésen, illetve színházban szembesülhetett az anyanyelv hatásával. A hagyományos értékek megtagadását, a szolgálat elvetését, a túlzásba vitt "modernkedést" a hozzászólók közül többen is kifogásolták. Tompa Gábor főrendező-igazgató nem jelent meg a fórumon. Papp Sándor Zsigmond író-újságíró azonban kijelentette: Tompa Gábor színháza értékes, díjak, elismerések sokasága bizonyítja a főrendező hozzáértését. Az esten feltették a kérdést: ha egy színésszel mindössze egyéves időtartamra kötnek szerződést, akkor ki ítélte életfogytiglani igazgatásra a rendezőt? A fórum eredményeképpen született állásfoglalást Sebesi Karen Attila olvasta fel. Az állásfoglalás végleges változatát Csomafáy Ferenc, Molnos Lajos és Szőcs István szerkesztik meg, és tartalmazni fogja a Tompa Gábor leváltására vonatkozó indítványt. Ugyanakkor felvetődött egy színházpártoló baráti társaság megalapításának igénye is, amelynek megvalósítását egy héttagú bizottság (Vadas László, Kovács Katalin, Kós Ferenc, Vekov Károly, Csortán Márton, Balogh Péter, Bogdán István) vállalta magára. /Sándor Boglárka Ágnes: Tovább gyűrűzik a színház-vita. Tompa Gábor leváltását követelik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2001. december 12.

Tompa Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója dec. 11-én nem jelent meg a Sebesi Karen Attila színművész által becsületsértésért és rágalmazásért ellene indított per első tárgyalásán. A magyar színház igazgatója átiratában arra kérte a bíróságot, hogy hat hónapra halasszák el a tárgyalást. Kérését egyrészt azzal indokolta, hogy külföldön tartózkodik, másrészt pedig hogy Kolozsváron nincs állandó lakhelye és ügyvédje. A bíró nem fogadta el a tárgyalás hat hónappal történő elhalasztását, és a következő tárgyalás időpontját február 27-re jelölte ki. - Dec. 20-ra időzítették a Jancsó Miklós színművész által Tompa Gábor ellen indított per első tárgyalását. A kolozsvári színművész szintén becsületsértésért és rágalmazásért indított pert a színházigazgató ellen. /Sebesi kontra Tompa. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2002. február 11.

Közel két évnyi szünet után farsangi bált szerveztek a magyarságnak Kolozsváron, a hatalmas sportcsarnokban. Sikeres volt a jótékonysági bál. Sebesi Karen Attila megköszönte a sportigazgatóságnak, hogy a hivatalos kolozsvári hangulat ellenére nem határolódott el a magyar kezdeményezéstől. A jótékonysági esten 15 millió lej gyűlt össze a fedél alatt lévő Kisbácsi Magyar Ifjúsági Ház építésének folytatására. Az elnök bizakodó: összegyűl a munkálatokhoz szükséges 300 millió lej. A bál alkalmával a 15 millió fölött Boros János alpolgármester, Pálffy Zoltán megyei tanácsos, Sebesi Karen Attila egyenként félmillió lejt, Tóth Ferenc egymilliót adományozott, a báli bár bevételeit — kétmillió lejt — a Bakó cég teljes egészében felajánlotta. /K. E.: Tánccal a kisbácsi ifjúsági házért. Közel 20 millió lej gyűlt a jótékonysági bálon. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

2002. április 16.

Ápr. 14-én Kolozsváron a Bécsi lányok (egykoron Leányvár) Vendéglőben Fő(téri) Találkozások névvel rendezvénysorozat indult, amelynek célja: közönségközelbe hozni művészeket, művészeteket, írókat, költőket. Sebesi Karen Attila színművész üdvözölte a közönséget, újra felavatta a Bécsi lányok vendéglőt, amely ismét alkalmas irodalmi estek megszervezésére. Csép Sándor egykori leányvári élményeit elevenítette fel. /Póka János András: Borfilozófia a Leányvárban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

2002. április 21.

Ápr. 19-20-án rendezték meg Kolozsváron a II. Atlantisz harangoz című szavalóversenyt. A vetélkedőn mintegy hetven erdélyi diák vett részt. A rendezvényt Sebesi Karen Attila színművész, az Unitárius Kollégium beszédgyakorlat-tanára nyitotta meg. Popa Márta igazgató elmondta: az Unitárius Kollégium a lehető legjobb hely egy ilyen verseny megrendezésére. A versmondó versenyt a Karaván, a Tarisznyás, a Bogáncs és a Szamóca együttesek fellépése, a kollégium Péterffy Gyula kórusa, valamint Sebesi Karen Attila színművész pódiumműsora színezte. /Szabó Csaba: Másodszor harangozott Atlantisz. Sikeres volt az országos szavalóverseny. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2002. május 27.

Második alkalommal szervezte meg Mákófalva református egyháza a Nádas menti Ifjúsági Találkozót máj. 25-26-án. Az Imre István Zoltán helybeli lelkipásztor által tavaly kezdeményezett találkozó a Nádas menti völgy településein élő fiatalok találkozóhelye kíván lenni. A mákófalvi templomban fellépett a mákófalvi leánykórus, majd a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet angol fiúkórusa, végül sor került a vendég ifjúsági csoportok bemutatkozására. Az egeresi, kisbácsi, kolozsi, türei, valamint a szórványban élő bodonkúti és magyarmacskási fiatalok léptek fel. Délután kulturális műsorszámok következtek: az Amaryllis reneszánsz zene- és táncelőadása, a szucsági Randevú színjátszócsoport kabaréműsora, majd Sebesi Hripszimé Tündér és Sebesi Karen Attila tolmácsolásában a Kossuth izenete címet viselő összeállítás került színpadra, végül a kolozsvári Horváth Béla Stúdiószínpad kabaréelőadása. /Csáki Jutka: Mákófalván találkoztak a Nádas menti fiatalok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2002. június 12.

A kolozsvári bíróság úgy döntött, Tompa Gábor színházigazgató nem vádolható becsületsértéssel. A védelemnek sikerült elérnie a vádlott felmentését azzal az indokkal, hogy nem szándékos tettről volt szó. Mint ismeretes, Jancsó Miklós és Sebesi Karen Attila becsületsértésért perbe fogták Tompa Gábort, mivel egy közleményben sértő megjegyzéseket tett a színművészekre. Jancsó Miklós súlyosnak ítélte, hogy a romániai igazságszolgáltatás precedenst teremt a politikai vagy kulturális hatalommal rendelkezőknek arra, hogy bárkinek bármit mondhassanak. /K. O.: Pert nyert Tompa Gábor. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

2002. augusztus 5.

Néptáncgálával kezdődött aug. 2-án a Szamosújvár melletti Kérőfürdőn megrendezett Erdélyi Sokadalom. A Sebesi Karen Attila által vezetett gálán sok tánccsoport fellépett. Aug. 3-án erdélyi magyar gyermeknéptánc fesztiválra került sor, tizennégy gyermekcsoport lépett fel. Délután Kis-Szamos menti Értelmiségi Találkozó címmel kerekasztal-beszélgetés kezdődött, a szórványmagyarság gondjai kerültek terítékre. Pillich László felvetésére, hogy az RMDSZ dolgozzon ki megfelelő stratégiát a szórványvidék oktatási gondjaira, Nagy F. István elmondta: az RMDSZ nem tud kidolgozni stratégiát arra, hogy egy közösség létrehoz-e vagy sem a maga számára magyar tannyelvű iskolát, hiszen ezek a dolgok a helyi közösségek kezdeményezésein múlnak. Az Erdélyi Sokadalom néptáncgálával zárult. /Köllő Katalin: Erdélyi Sokadalom a szórványvidékekért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

2002. szeptember 30.

Szept. 28-án díjkiosztással zárult a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ hagyományos őszi tábora. Az Árkoson tartott szakmai tanácskozásra látogatott szept. 28-án az RMDSZ szövetségi elnöke, Markó Béla, aki megerősítette, hogy a MÚRE és az RMDSZ között nem alá-fölérendeltségi viszony, hanem partnerkapcsolat létezik. Markó megígérte, hogy ezentúl az RMDSZ szakemberei révén idejében eljuttatja a sajtónak az őt közvetlenül érintő jogi szabályozásoknak a tervezetét, lehetőséget teremtve arra, hogy a szakma előterjeszthesse javaslatait a készülő jogszabályozások kapcsán. A MÚRE és az RMDSZ korábban megállapodott abban, hogy az Illyés Közalapítvány pályázatokat elbíráló romániai alkuratóriumának sajtószaktestületébe fele-fele arányban küld szakembereket, Markó ezt most megerősítette. Kelemen Attila, a Transindex c. internetes újság főszerkesztője a világhálós lapkészítés világát vázolta. Gáspárik Attila az Országos Audiovizuális Tanács tagja a testület munkáját ismertette. Kövér Tamás a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében, Iván Károly a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében tolmácsolta jókívánságait. Csép Sándor elnök és Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök nyújtották át a következő elismeréseket: közéleti újságírás-díj: Ágoston Hugó (Krónika), életmű-díj: Vári Marianna (Marosvásárhelyi rádió), művelődési-díj: Ferenczes István (Székelyföld), fotós-díj, egész életpályája elismeréseként: Nagy P. Zoltán (Hargita Népe), rádiós-díj, egyéni teljesítményért: Oláh Gál Elvira (Bukaresti rádió), csapatmunkáért, a Rejtett világok c. műsorukért: Gergely Zsuzsa és Szuszámi Zsuzsa (Kolozsvári rádió), televíziós díj, egyéni teljesítményért: Balázs János (Román televízió magyar adása), csapatmunkáért, a Forgóajtó c. műsorukért: Gelmacean Vígh Emese, Sebesi Karen Attila, Kovács Zoltán, Kovács Ilonka, Pintican Tibor (Román Televízió kolozsvári stúdiója), Tomcsányi-díj: Sármási Bocskai János (Marosvásárhelyi rádió), riport-díj, sokévi faluriportjaiért: Kisgyörgy Zoltán (Háromszék), különdíj: Huber András (Dés), Pro Amicitia-díj: Mircea Toma (Academia Catavencu). /(benkő): Árkoson találkoztak az újságírók. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept.30./

2002. október 21.

Okt. 18-án Kolozsváron tartotta nyitórendezvényét a Szabó Dezső Egyesület. Makkai Ferenc elnök emlékeztetett arra, hogy a Hajnal-negyedi RMDSZ-szervezetből hivatalosan az idén kinőtt egyesületnek támogatókra van szüksége. Felvetették a Szabó Dezső Emlékház létrehozását. Kántor Lajos irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztője, előadást tartott Szabó Dezső életművéről. Az írót az igazmondás szenvedélye, a magyar nép jövőjébe vetett hit jellemezte. Napjainkban méltatlanul kevesen olvassák Szabó Dezsőt, pedig gondolatai ma is aktuálisak. "Kritikus olvasókra van szükség" - jelentette ki dr. Kántor Lajos. Az előadás után Sebesi Karen Attila színművész, az egyesület igazgatótanácsának tagja, részleteket olvasott fel Szabó Dezső Életeim című kötetéből és bemutatta a Hajnal negyedi RMDSZ időszakos kiadványát, a Hajnali Lapot. /Ö.I.B.: Szabó Dezső-emlékest. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

2002. október 26.

Okt. 25-én Kolozsvár a Brassai Sámuel Líceum dísztermében tartották a Kolozsvári Nyilatkozat óta eltelt tíz év politikai értékelését. Bodó Barna politológus kijelentette: a találkozó célja szembenézés önmagunkkal. Sebesi Karen Attila színművész felolvasta a Kolozsvári Nyilatkozatot, majd Németh Zsolt üdvözlő üzenetét tolmácsolták, amelyben az országgyűlés külügyi bizottságának az elnöke megfogalmazta, hogy a belső önrendelkezésre alapuló önkormányzatiság jelenti a helyes utat az erdélyi magyar közösség számára. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök szerint a kis lépések politikája a kisebbségi politikusok meghasonlott gondolkodásáról tanúskodik. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felidézte a kolozsvári nyilatkozat elfogadása körüli légkört és eseményeket. Végül úgy fogalmazott: senki sem akar szakadást, csupán azt kell keresnünk, amiben újból egymásra találunk. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) volt elnöke előadásában kifejtette, hogy az önrendelkezés illeszkedik az európai jogrend lehetőségeibe. Szabó szerint Románia nem vette komolyan az alapszerződésben megfogalmazott tételeket, ugyanakkor az RMDSZ kormányzati szerepe és az SZDP-vel kötött eddigi két megállapodás sem jelentett biztosítékot az erdélyi magyarság önrendelkezési álmának a megvalósulásáért. /Borbély Tamás: A Kolozsvári Nyilatkozat jegyében az önrendelkezésért. Szembenézés önmagunkkal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./ Kónya-Hamar Sándor "Cseppben a tenger"- a sokszínűség egységének tényleges megvalósítása Kolozsváron c. esszéjét mondta el. Rendszerváltás - változás és folytonosság. Út a Kolozsvári Nyilatkozathoz című fejtegetésében Tőkés László felidézte azt a hangulatot, ami 10 évvel ezelőtt volt Kolozsváron, mikor is Tokay György aradi képviselő vérfürdőtől rettegett, és másokat is ezzel riogatott. Szabó Tibor, a HTMH volt elnöke Az erdélyi magyar autonómia-program és a határon átívelő összmagyar nemzeti integráció című előadását mondta el. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke, az Országos Elnökség egykori tagja Összmagyar összefüggések és kapcsolatok előadásában többek között figyelmeztetett: ne hagyják betörni a magyarországi politikai pártok légkörét, gondolkodását a hazai politikai életbe. Az RMDSZ szerkezeti, és tartalmi megújulását próbálták sürgetni a Romániai magyarság önrendelkezésének elvét hirdető Kolozsvári Nyilatkozat tízedik évfordulójára emlékezők a kétnapos fórumon. A felszólalok többsége azt nehezményezte, hogy az RMDSZ a román politikai életbe való betagolódása után párttá alakult. Ennek következtében eltávolodott a belső önrendelkezést felvállaló brassói kongresszus alapelveitől, határozataitól. A találkozóról tudósító Csomafáy Ferenc minősített: "sirámaikat egy kötetbe foglalták, melynek címe: AMIRE FELESKÜDTÜNK ISTEN ÉS EMBER ELŐTT. (Így, végig nagybetűvel.)". Okt. 26-án, a második napon "folytatódott az önmarcangoláshoz hasonlítható múltba tekintés." - olvasható a tudósításban. Jakab István, a Magyar Ifjúsági Tanács elnök a MIT kiszorulását taglalta az RMDSZ kereteiből. Szilágyi Zsolt Bihar megyei parlamenti képviselő az RMDSZ politikusok személyi vagyonának nyilvánossá tételét és átvilágítását javasolta. /(Csomafáy Ferenc): Nemzetpolitikai tanácskozás. A kolozsvári nyilatkozat tíz éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

2003. augusztus 18.

Erdély több településéről és Magyarországról érkeztek zarándokok az erzsébetvárosi (Szeben megye) Nagyboldogasszony-napi búcsúra. Ez alkalommal mutatkozott be híveinek az egy nappal korábban kinevezett örmény katolikus általános helynök, Puskás Attila is.Nagy tömeg gyűlt össze aug. 15-én, Nagyboldogasszony napján Európa egyik legnagyobb örmény templomában. Puskás Attila celebrált szentmisét, sok év után először örmény nyelven. Jelen volt Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, örmény apostoli kormányzó is A búcsú előtti napon érkezett vissza római tanulmányi útjáról Puskás Attila gyergyószentmiklósi lelkész. Ő tartja majd a kapcsolatot a négy magyarörmény közösség (Gyergyószentmiklós, Szamosújvár, Erzsébetváros és Csíkszépvíz) között, irányítja az örmény katolikus egyházi életet. "Az erzsébetvárosi mintegy tizenhét fős örménység lelki gondozását is magam vállalom, meghatározott időszakokban lesznek örmény szentmisék, akárcsak a gyergyószentmiklósi négyszázötven, a szamosújvári százhúsz lelkes és a csíkszépvízi közösségben."Issekutz Sarolta, a Budapesten működő Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke tájékoztatott, hogy Erdélyben két örmény szervezet is működik, az Aram (Magyarörmények Romániai Szövetsége, elnöke Sebesi Karen Attila), és az Armenia(Magyarörmények Baráti Társasága, elnöke Bálintné Kovács Júlia). Léstyán Ferenc Megszentelt kövek című kétkötetes munkája, mely az erdélyi egyházmegye középkori templomait leltározza fel, nem kevesebb mint 89 templomot vagy kápolnát említ, melyeket Szűz Mária tiszteletére szenteltek. Ezek búcsúja is többnyire Nagyboldogasszonykor van. /Bakó Zoltán: Kinevezték az örmény helynököt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

2003. szeptember 12.

Szept. 10-én Kolozsváron, a Phoenix könyvesházban bemutatták az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm című kötetet. Gergely Tamás Stockholmból, Tar Károly Lundból, a két Takács Gábor közül pedig egyikük Kolozsvárról, másikuk Szentendréről írta a könyv tanulmányait és beszámolóit. Ezután Sebesi Karen Attila színművész és lánya /Sebesi Hripszimé Tündér/ előadása következett. /Dézsi Ildikó: Svéd művészet, magyar módra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

2003. november 17.

Harmadik alkalommal tartották meg nov. 15-én a Báthory István Elméleti Líceum dísztermében a Kolozsvári Ifjúsági Színjátszó Találkozót, melyen hét amatőr ifjúsági színtársulat vett részt. A kolozsvári egyházközségeket a belvárosi (Farkas utcai templom), felsővárosi (Kétágú templom), alsóvárosi (Kakasos templom), kolozsmonostori és hídelvi egyházközségek ifjúsági csoportjai képviselték, mellettük meghívottként az inaktelki és mákófalvi ifjúsági színjátszócsoportok is felléptek. Sebesi Karen Attila zsűritag elmondta, örültek annak, hogy a kolozsvári csoportok mellett az inaktelki és mákófalvi ifjúsági színjátszó csapatok is jelen voltak a rendezvényen, és reméli, hogy az elkövetkező években a kolozsvári találkozóból Kolozs megyei színjátszó találkozóvá növi ki magát a rendezvény. /Pap Melinda: Fiatalok színjátszó fesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2003. december 18.

2002. dec. 24-én sugározta először műsorát az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonában levő Agnus Rádió Kolozsváron. Most a hídelvi református templomban találkoztak a hallgatók és a műsorkészítők - Sebesi Karen Attila főszerkesztő, Fábián Tibor főszerkesztő- helyettes, Adorjáni Katalin szerkesztő-műsorvezető és Vincze Tibor műsorvezető. /Hídelvi vendégségben az Agnus Rádió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2004. június 12.

Szabó Dezső születésének 125. évfordulója tiszteletére rendeznek művészi műsorral egybekötött könyvbemutatót jún. 17-én Kolozsváron, a Református Kollégium dísztermében (Farkas u. 16.). Sebesi Karen Attila mutatja be a Szabó Dezső Egyesület kiadásában megjelent Szabó Dezső tanulmánykötetet. /Krónika. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

2004. június 19.

Jún. 17-én Kolozsváron a Református Kollégium dísztermében emlékeztek Szabó Dezsőre, születésének 125. évfordulója alkalmából. A két éve Kolozsváron megalakult Szabó Dezső Egyesület nevében Makkay Ferenc elnök emlékezett az 1879. jún. 10-én Kolozsváron tízgyermekes szegény családba született író életútjára, irodalmi pályájára. Szabó Dezső a Református Kollégiumban színjelesre érettségizett, iskoláját hányatott élete során mindig második édesanyjának nevezte, hagyatéki örököséül jelölve meg azt. 1945-ben bekövetkezett halála után máig sem tisztázódott tekintélyes könyvtárának sorsa, amelynek jogos tulajdonosa a kollégium. Sebesi Karen Attila színművész az egyesület első kiadványát, a Szabó Dezső – Egy író, aki többet érdemel című esszé- és emlékezéskötetet mutatta be. A kiskötet szerzői (Kerekes Jenő – előszó; Makkay Ferenc – az egyesület megalakulása, beindulása; Kántor Lajos, Lászlóffy Csaba, Gaal György, Kozma Dezső, Kolozsvári József – esszék és emlékezések az íróra) jelképes ajándékot vehettek át. /Ö. I. B.: Szabó Dezsőre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2005. október 7.

Az aradi vértanúkra emlékeztek október 5-én Kolozsváron, a hidelvi református templomban. A rendezvényt az RMDSZ hidelvi kerülete és a Református Egyházközség szervezte. Az istentisztelet után dr. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke tartott megnyitóbeszédet, majd Egyed Ákos akadémikus és Sebesi Karen Attila színművész előadása hangzott el. Fellépett a hidelvi református egyházközség kórusa. /Emlékműsor a hidelvi református templomban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

2006. március 10.

Kolozsváron bemutatták Hegyi Rékának a tavaly júniusban elhunyt László Gerő színművésszel készített életinterjú-kötetét /Polis Kiadó, Kolozsvár, Prospero könyvei sorozat/. Szőcs István író hozzájárult ahhoz, hogy az általa írt nekrológ bekerüljön az akkor már kiadás előtt álló kötetbe. Hegyi Réka sajnálja, hogy „munkatársa” nem érhette meg, hogy kezébe fogja a kötetet. Szőcs István író elmondta: László Gerő ahhoz a színésztípushoz tartozott, aki soha sem „tokosodott be” a szakmájába. A könyvbemutatón a közönség megtekinthetett egy részletet a Kolozsvári Televízió produkciójából, a Sebesi Karen Attila és Erdős Zsigmond által készített László Gerő-portréfilmből. /Köllő Katalin: Ismét gazdagabbak vagyunk egy életinterjú-kötettel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

2006. május 6.

Május 5-én Kolozsváron a Szabó Dezső emléktábla felavatásával értek véget a harmadik alkalommal megszervezett Református Kollégium iskolanapjai. A záróünnepségen Pap Géza református püspök hirdetett igét. Emlékeztetett, hogy Szabó Dezső a Református Kollégium diákja volt, az egyik legnagyobb közíró itt élt át olyan élményeket, amelyek egész életét meghatározták. Megemlékeztek Gönczy László iskolaigazgatóról és Dr. Tulogdy János földrajztanárról, akiknek Erdődi Tibor festőművész által készített portréit szintén leleplezték a záróünnepségen. Ezt követően Dr. Csetri Elek akadémikus beszélt Szabó Dezsőről, akit Adyval és Móricz-cal együtt a magyar irodalom megújítójaként tartanak számon. Makkay Ferenc a Szabó Dezső Egyesülettől elmondta, hogy az emléktábla elkészítésére Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművészt kérték fel. A rendezvény végén Sebesi Karen Attila színművész olvasott fel Szabó Dezső munkáiból, majd a kollégium énekkara zárta az ünnepi eseményt. /D. I.: Szabó Dezső emléktáblát avattak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

2006. augusztus 21.

Óriási érdeklődés előzte meg az augusztus 19-én a Magyarfenesen megtartott, Szent István-napi néptáncgálát. Magyar, román és európai uniós zászlók lengtek a néptáncegyüttesek előtt, akik zenével, tánccal, énekkel vonultak végig a falu főutcáján a kultúrotthonig. A gálát a Szarkaláb néptáncegyüttes nyitotta meg. Sebesi Karen Attila konferanszié vázolta a szabadtéri színpadra lépő együttesek rövid történetét. /Nagysikerű néptáncgála Magyarfenesen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2006. december 18.

December 17-én Kolozsváron a román kormány Kisebbségügyi Osztálya és az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpont szervezésében rendezvényt tartottak „Nemzeti kisebbségek napja Európa kapujában” címmel. A sajtóval ismertették a Multikulturális nevelés című tankönyvcsomagot. Monica Caluser programkoordinátor szerint a romániai köztudatban túlságosan kevés az információ az itt élő nemzetiségi kisebbségekről, ezért adták ki a tankönyvsorozatot, amelyet a tanfelügyelőség a jövő tanévtől engedélyezett fakultatív módon a 3. és 4. osztályok számára. Az 1800 példányban Erdély területén terjesztett sorozat gyakorlati füzetből, metodológiai útmutatóból és a tanítók számára készült kiadványból áll. A kiadvány 20 történelmi és 2 bevándorló (kínai, arab) nemzeti kisebbségről közölnek adatokat, mondákat, sajátos kifejezéseket. Gábor Ádám (igazgató, Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpont) a most megjelent tankönyvcsomagot kiindulópontnak tekinti a multikulturális nevelés terén. Kerekasztalt tartottak „Sokkultúrájú Kolozsvár” címmel, délután pedig Sebesi Karen Attila konferálásában Otthon Európában – etnomagazin gyűjtőnévvel népi együttesek mutatták be programjukat. /Ö. I. B.: Nemzeti Kisebbségek Napja Tankönyvek az etnokulturális diverzitás terjesztéséért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-80




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998